Változatos bírósági döntések – az egyezségek szakértelemmel költségkímélőek és gyorsak jogvitákban
2013 szeptember 28. | Szerző: TEAM TIME Magyarország
Női magazinok, férfi olvasnivalók hasábjain a bírósági perek előkelő helyen vannak.
Még nem eléggé népszerűsítik azonban a bírósági perek kiváltására alkalmas ADR eljárásokat, egyik markáns iskola a hazai jogesetek, jogviták tapasztalatait is sűrítő reálmediáció.
Súlyos, nehéz döntés az emberek életében a bírósági per választása időben és anyagi terhekben. Az igazságszolgáltatás kifejezetten drága szolgáltatás.
Áttekintve 2-5 éves bírósági perek végén a benyújtott (számla ellenében) perköltség igényeket a peres eljárások átlagos anyagi tehertétele cca. 10Mft-os pertárgyértéknél valahová 1,5-3 millió forint közé tehető.
Ezért hasznos az emberek, családok számára az Európából származó jogintézmény az igazságügyi közvetítés, hazai operatív és működő változatában a reálmediáció. Reális egyezség jogvitákban a bíróság törvényes elkerülésével hivatalos eljárásban.

Országbíró Zoltán nemzetközi jogvédő, jogviták egyezségeinek szakértője ” Az emberek számára leghatékonyabb és humánusabb eljárás a jogvitákban, ez a cél!”
Számtalan esetben magánszemélyek önállóan próbálnak perben résztbenni, amely I. és II. fokon általában kudarc lesz a Pp. (Perrendtartás) zegzugos előírásai és határidei miatt.
Indokolt esetben felülvizsgálati kérelemmel lehet a Kúriához fordulni, azonban itt már a laikus magánszemély önálló eljárása jogszabályban tiltott, előírt jogi képviseleti kötelezettség van.
Az 1952. évi III. törvény (Perrendtartás) 73/A.§ (1) a) pontja kifejezetten kimondja, hogy Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.
MAGYAR SZAKÉRTŐ – EGYEZSÉGEK SZAKÉRTŐI, ÜGYVÉDEK
Életszerűen ez annyit jelent, hogy a nemrég megemelt Kúria előtti eljárás magas illetéke mellett jogi képviselőt is meg kell fizetni az eljárásban való részvételhez.
A jogkeresés és az I. és II. fokon született bírósági ítéletek változatossága (hektikussága) miatt viszonylag sűrűn kényszerül a Kúria előtt élni a jogorvoslati lehetőséggel.
Egyezséggel, reálmediációval a bírósági döntések hektikussága kikerülhető az önként felvállalt kötelezettségekkel, elvárható követelésekkel.
Ahol a jogi képviselet kötelező – Kúria elé kerülő ügyek
2013 október 2. | Szerző: TEAM TIME Magyarország
Bár a joghoz való hozzáférés lehetőségein belül az I. fokon zajló bírósági eljárások alapossága, részletessége álláspontom szerint a legfontosabb, a bíróság rendszere “önjavító, önkorrigáló” ezért jogorvoslati lehetőségeket biztosít.
Igen jelentős azon ügyek száma, ahol a rendkívüli jogorvoslatot a Kúria előtti eljárást is indokoltan veszik igénybe a jogkereső ügyfelek, magyar állampolgárok.
Felülvizsgálati kérelem a beadványok összeállításakor komoly szakértelmet igényel, nem laikus teendő!
Bonyolult kivitelezői és családjogi perek a Kúrián csak jogi képviselővel!
Jól példázza a Kúria előtti eljárás, hogy mennyivel hasznosabb az ügyfeleknek egy az I. fokon zajló eljárásban, vagy előtte létrehozott, szakmailag lefolytatott egyezség.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja ha a beterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselettel.
Erre a kötelezést a Pp.73/A §.(1.) a.)pont ad, másként ír elő kötelezettséget.
Kúria előtti eljáráshoz, a Kúria előtt gyakran feladatokat végző ügyvédi irodák, jogvédő központok megkeresése ajánlható, mert a felülvizsgálati kérelem más szemléletű, mint a kiinduló kereset és az I. fokon zajló eljárás.
Jó ismerni, hogy a Kúria elutasító végzése elleni jogorvoslat lehetőségét Pp. 233.§, és a Pp.271.§ bekezdései zárják ki.
Oldal ajánlása emailben
X